Küldök taxit!

 

Tamás a magas, barna hajú, mosolygós panzió és festménygaléria tulajdonos nem találta a helyét, hetek óta nem volt kedve semmihez sem. Nem érdekelte az imádott munkája, sőt a jó barátok, haverok sem. Az ok: egy fiatal –boszorka - ahogy  ő hívta mindig, a 20-as éveiben járó egyetemista lányt. Belezúgott úgy rendesen. Fél évig tartott a kapcsolat, állandóan együtt voltak. Összeköltöztek a második napon, Barbi a panzióból  járt be az egyetemi órákra.
De most egy hónapja valamin összevesztek és a lány eltűnt. Összepakolt és szó nélkül lelépett.
Tamás érdeklődött a recepcióstól, a mai nap jöttek-e új vendégek.
-Teltház lesz főnök, egész augusztus végéig. - közölte  Bence. -
-Barbi babával összevesztek? – kérdezte tovább főnökét.
Választ nem kapott. Tamás órája 23 órát mutatott. A szobájába lépve bekapcsolta a tévét, majd egy hirtelen mozdulattal bekapcsolta a laptopját is. Ráklikkelt a társkereső oldalakra. Rákattintott az elsőre sorra: Ott leszek.hu. Görgetett lefelé. Majd hoppá!
-Ez nem rossz, motyogta a szemüvege alatt, itt az ideje, hogy korombeli hölgyet keressek.

Vöröshajú, ötvenes nő
vagyok. Társam keresem.
„Magányos cédrus”
Telefonszám…

Tamás tárcsázott.
Csingiling, csingiling… Csörgött Anita mobilja, szólt a Santana zene.
Ki lehet az! – gondolta – Mi történhetett? Valamelyik tanítványa hívhatja?-Halló tessék! Kivel beszélek?
-Tamás vagyok. Te adtál fel hirdetést „Magányos cédrus” jeligével?
-Igen én. Anita vagyok.
-Kellemes a hangod.  Talizzunk! – mondta Tamás.
-Holnap nem érek rá…
-Akkor ma és most jó lesz?
-Ez komoly? Tudod Te mennyi az idő?
-Így érdekesebb. Az idő pénz.
-De én társat keresek, nem pénzt. – mondta Anita.
-Légy kedves, mondd a címed! Taxit küldök érted. Én a Nagy Medve panzióban vagyok tulaj. Itt várlak.
- Jól van. Legyen így és most. A címem…

Mit vegyek fel? Jön a taxi. Végül a könnyű, világoskék, kétrészes ruháját vette fel. Vörös, hosszú haját felfogta és a gyöngyös fülbevalóját tette a fülébe. Könnyű, finom parfümös üvegét betette a táskájába, de előtte egy picit fújt magára. Csengett a kaputelefon:
-Itt a taxi.
-Megyek. – hívta a liftet, kíváncsi volt erre a kissé túlfűtött, beképzelt férfire.
A taxis öt perc alatt a panzióhoz vitte. Kettő utcával volt messzebb a lakásától. Az ajtóban Tamás várta.
-Óh, jobb, mint gondoltam. – Gyere, had pusziljalak meg. Örülök, hogy eljöttél.
Anita meg se tudott nagyon szólalni. Sodortatta magát az eseményekkel.
-A presszóba megyünk, meghívlak egy kávéra Anita.
-Emlékszel a nevemre?
-Remélem másra is fogok.

Hajnalig beszélgettek. Jókat nevettek. Sok közös volt bennük. Anita rajz-földrajz szakos tanárnő, Tamás hobby festő, galériás. A panziót apjától örökölte. Nincs gyereke. Anita özvegy, neki sincs gyereke. Tamás jelenleg egyedülálló.

-Most már  mindent tudunk egymásról. Gyere megyünk szundikálni!
-Hogyan ? Hogy mondod?  Hová? Kivel? Ez az első randink ! Itt hagylak! Nálam ez nem így működik Tamás!
-Várj , félreértettél. Ez csak egy buta férfi kérés volt. Ne haragudj! – nyafogott Tamás.
-Megbocsátok. Jófiú legyél. Majd ebben én döntök. Jöhet a taxi, ami hazavisz.
-Oké. Holnap hívlak, hívhatlak? Nagyon tetszel!

Anita egész nap szédelgett az iskolában. Azért leadta a földrajz órát, de elfelejtett feleltetni. -gondolatai Tamás körül jártak. – A kis beképzelt, egy nap alatt mindent. Lett volna esze hozzá. -

Pár hét múlva már mindketten úgy érezték, megtalálták egymást. Ennek sohasem lesz vége.
Egyik kedd délután Tamáshoz sietett. A panzió előtt azt látta, hogy Tamás egy fekete hajú, vékony, fiatal tetkós lánnyal veszekszik. Nagyon magyaráz neki valamit. Indulattal.
 Észrevette őt. Intett neki, de ő elfutott. Beszaladt egy bevásárlóközpontba a fodrászához, de gondolt egyet és bekopogtatott a mellette levő tetováló szalon  ajtaján.
-Jó napot!
-Jó napot Tanárnő, megismer? Rég láttam. Rómeó vagyok.
- Tényleg, te vagy az Rómeó! Most már emlékszem, mindig jól tudtál rajzolni.
-Tanárnő is halad a korral, tudja mi a menő, tetkót kér. Adok mintákat.
-Valamilyen egyszerűt kérek Rómeó.
-Hová? Kar, láb, hát, arc vagy…
-Nem, nem . A karomra, oda fel. A felső bal karomra. Ezt a mintát ------ Kiszinezzem?
-Nem, csak így natúr legyen!
A művelet alatt majdnem sírt, de tartotta magát. – Kell nekem ez a férfi. kibírom! – Alig várta, hogy kész legyen. Ezen nem múlhat a boldogsága. Annak a lánynak is van tetoválása. Tamásnak is fog tetszeni. 

Késő este, fájó, sebes karral ért haza. Bekapcsolta az üzenetrögzítőjét:
-Szépséges Anitám! Szeretlek. Most egy ideig nem tudunk talizni. Tartsunk, rövid szünet kettőnk közt. Bízzál bennem, majd jelentkezem. Tudod, hogy szeretlek. Csók: Tamás.

                                     

                               Tóth Veronika

 

2018.június

 

 

 

 

 

Oldal: Küldök taxit!
Irkafirka - Veronika módra - © 2008 - 2024 - irkafirka-veronikamodra.hupont.hu

Az ingyenes honlapkészítés azt jelenti, hogy Ön készíti el a honlapját! Ingyen adjunk: Ingyen Honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat