Férfikönnyek

 

     Az áruházba belépve nagy a csend, vevők, nézegetők sehol. Tegnap a dolgozók egész nap rendezgettek, új szép bútorokat, szőnyegeket pakoltak. Megújultak a kirakatok.

      Nyomott a levegő. Én is majd elalszom. A mai nap én is rendezgetek, új fotókat teszek ki. Dekorálok, gondolom, miközben kulcsolom a kis üzletem ajtaját. Unalmas nap lesz.

   Kopognak az ajtón. Editke az áruház egyik kedves dolgozója mosolyogva kérdezi:

   - Kérsz egy jó erős kávét?

   - Ühü, ma olyan semmilyen nap lesz.

   - Honnan tudod? Mit akarsz? Most nyitottunk.

   - Igazad van, jól helyreraktál. Kávét kérek, köszi.

Ragasztom a képeket a kartonra, középre én a piros ruhás kislányt teszem. Köré kutya fotó kékruhás barnaszemű széparcú fiatal hölgy …., stb kerül.

Egy idősebb úr egy perces igazolványképet kér. Csendes nap.

 

  Kopogtatnak. Az ajtóban harmincas, magas barnahajú férfi.

  - Jöjjön ki, megmutatom melyik fotó kell nekem. Na, jöjjön.

  - Tessék, maga jól van? A kirakati képek nem eladók.

  - Ugyan, ma már minden eladó.

  - Nyugodjon meg, nem eladó a kép, és kész.

Mégis bejön, leül a székre. Átvált a modora, kicsit higgadtabb lett.

- Szépen kérem - összeteszi a két kezét - adja nekem a kék ruhás nő fotóját.

- Nem mondom még egyszer, nem adhatom oda.Ez nekem reklám.Beleegyezett mindenki akinek a képe kikerül a kirakatba.

- De van pénzem, ismerem a hölgyet.

- Jöjjenek vissza együtt, és akkor nincs probléma.

- Azt már nem tudom megtenni, én még mindig szeretem őt. Nem lesz probléma, kérem a fotót.

Könnyes lesz a szeme, peregnek a könnyei, majd egyre hangosabb sírásba kezd.

Én csak nézem őt, hirtelen meg sem tudok szólalni. Úgy sír mint egy óvodás kisgyerek.(nem színészkedik)

Adok neki zsebkendőt. Majd megkérdezem:

- Kije önnek ez a hölgy?

Nagy sóhaj :

- Ő a volt feleségem! Ő volt mindenem, de elváltunk. Egy fél éve nem találom a helyemet. Látja sírok is érte.

- Szedje össze magát, és szerezze vissza. Lehet, hogy ő is arra vár. Lehet, elhamarkodták ezt a válást. Elég szomorú a tekintete ezen a fotón. Nem szabad feladni, hogyha még mindig ilyen érzelmeket táplál iránta. Keresse fel, beszéljen az érzéseiről, s talán ismét egymásra találnak. Próbálja meg, szerintem sikerülni fog. Mosolyogjon, ne legyen gyáva.

- Igaza van, megkeresem őt. Mosolyogjunk. Viszontlátásra.

- Viszontlátásra.

 

 

 

Tóth Veronika

2013. február 

Email cím : veronika1028@gmail.com

Oldal: Férfikönnyek
Irkafirka - Veronika módra - © 2008 - 2024 - irkafirka-veronikamodra.hupont.hu

Az ingyenes honlapkészítés azt jelenti, hogy Ön készíti el a honlapját! Ingyen adjunk: Ingyen Honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat